Magamról

Pszichológusként végeztem, majd holland szupervíziót tanultam. Az egyetem elvégzése után oktatással, szupervízióval, tréningek tartásával – felnőttek fejlesztésével kezdtem foglalkozni. Emellett egy kerület nevelési tanácsadójában, majd a Biztos Kezdet program Gyermekházában lettem pszichológus, ahol gyerekekkel és szülőkkel dolgozhattam. A szupervíziós feladataimban is egyre inkább a gyerekek körül tevékenykedő felnőtt szakemberekkel való munka vált elsődlegessé, és egyre közelebb került hozzám a gyerek – szülő és az intézményes nevelés triászának rendszerszemléletű megközelítése. Ennek a folyamatnak következő állomásaként bölcsődei pszichológus lettem egy fővárosi kerületben, itt a hivatásszemélyiség gondozása, a felnőtt tanácsadás és a gyermekek támogatása együtt tud megvalósulni.

A bölcsődében szembesültem a problémák egy speciális körével, amelyek megoldásához nem elegendő az egészségügyi ellátórendszer által nyújtott támogatás, ezért a szülőknek addig gyakran magányosan kellett megbirkózniuk ezekkel. Kerestem azt a szemléletet és tudást, amely kifejezetten ezekre a nem testi eredetű, kora gyermekkori problémákra fókuszál. Így találtam rá a szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációra, ami a családokkal való együttműködés módszertani és a kisgyermekről való gondolkodásom fő szemléleti alapjává vált. A családokat, szülőket, gyerekeket, és körülöttük lévő szakembereket támogatom, de felnőttképzésben is dolgozom, ahol végzős pszichológus hallgatók számára vezetek bölcsődei terepgyakorlatot.

Minden munkámban a hiteles kommunikáción és az egyenrangú kapcsolaton alapuló közös gondolkodásban hiszek.