A szülőkkel való konfliktus felnőttkorban is beárnyékolhatja a kapcsolatot
Habár társadalmi elvárás, hogy a szülőket szeretni és tisztelni kell, ez sokszor összeütközésbe kerülhet az önérzettel. Nehéz valakit úgy szeretni és tisztelni, ha közben úgy érezzük, fel kell adnunk önmagunkat.
Sok oka lehet a konfliktusnak vagy a sértett viszonynak a szülővel:
- Ő sem tisztel engem, én miért tegyem?!
- Mindenbe beleszól!
- Folyton irányítani akar!
- Semmi sem jó neki, amit csinálok!
- Csak kritizálni tud!
- Nem érti meg, hogy nekem is van egy életem!
- Csak magával van elfoglalva!
- Úgy érzem, hogy nem is szeret...
Bármi is legyen a problémák forrása, érdemes kezelni a helyzetet. Felnőtt korban ugyanúgy hatással van az ember lelki világára a szülőkkel való kapcsolat minősége, még akkor is, ha azt mondjuk magunknak, hogy már megtanultunk ezzel együttélni. A gyerekkori kapcsolati problémák a szülőkkel nem feltétlenül oldódnak fel felnőttkorra, csak átalakulnak. Így vivődnek tovább a jelen napjaiig.
A feszültségek, kommunikációs problémák és a szeretethiány érzete is tünetei lehetnek a régóta ki nem mondott gondolatoknak. A legtöbb esetben azonban lehetséges rendezni és javítani a viszonyt a szülőkkel. Meglepő lehet, de még akkor sincs minden veszve, ha jelenleg nem tartják a kapcsolatot.
A harmonikusabb családi élet mindenkire jó hatást gyakorol, és olyan gyerekkori sebeket gyógyíthat be, melyek korábban tudatalatt nem engedték, hogy felnőttként kiálljunk magunkért.
Kapcsolódó szolgáltatás: Szülő–gyerek kapcsolat